Ön a 641408. látogatónk!

Doktor Klub Fórum - Az idegrendszer betegségei / neurózis, szenvedély betegségek, fejfájás, alvászavar

Hozzászólás küldéséhez bejelentkezés szükséges.
E-mail cím
Jelszó
Regisztráció | Elfelejtett jelszó
rebeka 2017-01-30 13:40:18
Érdeklődnék

Eddig nem fordult elő de néha ráz a hideg és néha remeg a kezem mitől van ez .. remélem nem prarkizón igy 27 évesen .
Hipochondria -a képzelt betegség 2012-05-10 09:26:15
A hipochondria egyfajta pszichés zavar.
Ugye, számotokra is ismert a hipochondria kifejezés, melyet azokkal az emberekkel kapcsolatban használunk, akik az átlagosnál jóval többet foglalkoznak saját testükkel betegségek
után kutatva, illetve akik egy meglévő betegség kapcsán azt hiszik, állapotuk rendkívül súlyos, a beteg megszállottan keresi magán a szervezetében fellépő kóros elváltozásokat, betegségeket, gyakorta halálfélelemmel küzd, és a feltételezett betegségek szomatikus tüneteit rendszerint pszichésen észleli is magán.
Leggyakrabban szorongást okoz, de súlyosabb esetekben a hipochondriában szenvedő beteg állandó orvosi felügyeletre és folyamatos gondoskodásra tart igényt, noha voltaképpen egészséges és képes volna ellátni önmagát. A beteg gyakran maga is elismeri betegsége képzelt voltát, de kényszeres tudatállapotáról lemondani képtelen. Gyakran párosul a psziché egyéb kóros zavaraival, például paranoiával. Egyes elméletek szerint a hipochondria a lelki elhárítás egyik megnyilvánulási formája, amelynek segítségével az egyén igyekszik elkerülni, tudatából kizárni az elé tornyosuló magánéleti problémák megoldását.
Egy-egy újságcikk, hír, film erősítheti betegségtudatukat, melynek nyomán még inkább bizonyítottnak érzik problémájukat. Elég egy rész a Doktor House-ból, a hipochonder másnapra már szenved a látott betegségektől!
Becslések szerint az egészségügyhöz forduló betegek 4-5 százaléka az, amely nem valós betegséggel, hanem diagnosztizálatlan hipochondria következtében jelenik meg kivizsgálásra.
A helyzetet súlyosbítja, hogy hipochondria esetén a "betegségtudat" sem segít, vagyis hiába tudja magáról valaki, hogy hipochondriás, attól még nem tud automatikusan felülemelkedni képzelt tünetein. Van megoldás, de mindenképp szükség van szakorvosi, konzultációra, és a beteg együttműködésére!
Agyi keringési zavarok 2012-05-06 16:07:35
Az agy felelős a testi működések irányításán kívül a magasabb szintű emberi tevékenységekért, mint például a gondolkodás, az emlékezés, a kommunikáció. Ahhoz, hogy az agyunk ezeknek az összetett, kifinomult feladatoknak eleget tudjon tenni, folyamatos, és a többi szervhez képest nagy mennyiségű táplálékra és oxigénre van szüksége. A testünkben a táplálékot és az oxigént a vér szállítja, ezért rendkívül nagy jelentőségű az oxigén- és táplálék-hiányra érzékeny emberi agy kielégítő vérellátásának biztosítása.

Az agy véráramlásának romlása orvosi szempontból súlyos állapot, melyre azonban gyakran nem fektetünk elég hangsúlyt a mindennapokban (pl. a beteg nem keresi fel az orvosát), pedig ez az egyik leggyakoribb betegség az életkor előrehaladtával. Ilyen állapotot egyrészről hirtelen kialakult agyi vérkeringési zavar („szélütés”, orvosi nevén „stroke”), másrészről elhúzódó agyi keringési zavar (ezt nevezik krónikus hipoperfúziónak) okozhat. A hirtelen fellépő agyi vérkeringési zavar azonnali kórházi ellátást igénylő állapot! A krónikus agyi keringési elégtelenség fokozatosan romló idegrendszeri elváltozásokat hoz létre, melyek kedvezőtlenül befolyásolják az agyi funkciókat.
A krónikus hipoperfúzió időben történő felismerése és kezelése megelőzheti a súlyosabb állapotok kialakulását.
Milyen klinikai tünetek esetén kell krónikus agyi hipoperfúzióra gondolnunk?

Hanyatló memória
Fokozódó szellemi fáradékonyság
Bizonytalan, ismeretlen eredetű szédülés
Koncentrációs zavarok
Tompult gondolkodás
Romló fizikai teljesítőképesség, elnehezült végtagok
Látászavar, homályos látás
Általában rossz hangulat, ha azt nem depresszió okozza
Indokolatlan kényszerű sírás illetve nevetés

Megjegyzés: a fent felsorolt tünetek közül általában nincs mind egyidejűleg jelen, azonban minél több észlelhető közülük, annál nagyobb az elhúzódó agyi vérkeringési elégtelenség valószínűsége.
Mik lehetnek a krónikus agyi vérkeringési zavarhoz vezető fő okok?

Agyat ellátó ütőerek szűkülete, érelmeszesedés
Különféle szívbetegségek
A vér áramlási tulajdonságainak romlása, véralvadási zavarok
A dohányzás, mint egyik fő szív- és érrendszeri rizikófaktor
Régóta fennálló magasvérnyomás-betegség
Régóta fennálló cukorbetegség
Emelkedett vérzsír-szintek
Túlsúly, mozgásszegény életmód

Mi a teendő, ha a fenti tünetek közül valamelyiket észleli?

Keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén szakorvoshoz irányítja

Miért fontos, hogy panaszaival minél hamarabb felkeresse háziorvosát?

Az agy működésének károsodása egy bizonyos küszöbig megfordítható
A további szervi-szöveti károsodások megelőzhetőek

Milyen módon javítható a krónikus agyi hipoperfúzió?

Az agyi vérkeringés rendezése, vagy legalább javítása
Az agysejtek működésének gyógyszeres támogatása, serkentése
A rizikót jelentő kísérőbetegségek kezelése

Mit tehet Ön az agyműködés javítása érdekében?

Rendszeres testmozgás
„Agytorna”, ami rendszeres olvasást, memória-gyakorlatok végzését jelenti

Szélütés (stroke)

Az egyik leggyakoribb központi idegrendszeri betegség a stroke (szélütés), mely vérkeringési zavar által okozott agykárosodás, ami legtöbbször bénulással jár. A megelőzés, illetve a kezelés sikere nagymértékben függ attól, hogy a beteg milyen hamar kapja meg a megfelelő kezelést. Az agyvérzéses betegek döntő többségénél kevesebb vér (ezáltal kevesebb oxigén és tápanyag) jut az agy bizonyos területére, így az elégtelen vérellátás károsítja az agyszövetet.
A stroke hirtelen kialakult agyi vérkeringési zavar, mely azonnali kórházi ellátást igényel!
Melyek a stroke legfontosabb rizikófaktorai?

Életkor, nem, perifériás érbetegség
Dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, rendszeres testmozgás hiánya
Magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír
Egyéb tényezők (migrén, stressz)

Mely tünetek esetén kell haladéktalanul orvoshoz fordulni?

Hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, kézben, lábban
Nem érezhető a test vagy az arc egyik fele
Egyszemes látás, látótérkiesés
Hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd
A beszélgetőpartner szavai érthetetlenek
Szédülés, egyensúlyvesztés
Átmeneti emlékezetkiesés, eszméletvesztés

Minden perc számít!

Nagyon fontos, hogy a stroke-ot elszenvedett beteg minél hamarabb kórházba jusson, és a megfelelő kezelést el tudják kezdeni. Átmeneti beszéd-, látászavar, valamelyik arc- vagy testfél, illetve az ujjak néhány percig tartó zsibbadásakor sürgősen orvoshoz, vagy – ha az orvos nem elérhető – azonnal a mentőkhöz kell fordulni. Az időben elkezdett hatékony kezelés (például az érelzáródást okozó vérrög oldása) nagymértékben javíthatja a betegség kimenetelét és a szövődmények súlyosságát.
Hogyan csökkenthetjük a stroke előfordulásának kockázatát?

A vérnyomás normális szinten tartásával
A dohányzás abbahagyásával
Alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával
Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével
Rendszeres testmozgással
Az alkoholfogyasztás mérséklésével
Az orvos utasításainak betartásával














(forrás: memoriazavar.hu)


Migrénes fejfájás 2012-05-02 12:15:51
A fejfájás egyik változatáról, a migrénről külön kell beszélnünk.
A migrén elsődleges fejfájást okozó betegség. Ez azt jelenti, hogy a fejfájásnak nincs nyilvánvaló oka, mint az agydaganat, az agysérülés vagy gyulladások.
A migrén rohamok formájában jelentkezik, melyek 4 órától 3 napig tarthatnak. Van, akinél egész életében csak egyetlen roham történik, mások akár havi 6-8 rohamot is átélhetnek rendszeresen, de náluk is előfordulhat több hónapos, esetleg több éves rohammentes időszak.
A migrén kortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet. Családi halmozódások vizsgálata során egy bizonyos öröklődési hajlamot is megállapítottak, mely talaján gyakrabban alakul ki. Előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12%, ezen belül leggyakoribb a 20-50 közötti nők körében, ebben a csoportban 20-25%-ot is elér a gyakorisága.
A rohamok kb. negyedét látászavar, úgynevezett migrénaura vezeti be, ilyenkor előfordul, hogy a látótér egy részén csak fekete, vagy vibráló ezüstös folt van, máskor villogó pontok vagy fényes, esetleg színes cikkcakkos vonalak, részleges látáskimaradás, a térlátás elvesztése, csőlátás, gömb vagy csillag alakzatok jelennek meg. Ezek a jelenségek fokozatosan alakulnak ki és általában fél óra alatt megszűnnek.
A aurajelenséget követő fájdalom a mérsékelttől a szinte elviselhetetlenig előfordulhat, általában lüktetőgörcsös jellegű. Az esetek 70%-ában féloldali, és leginkább a homlokot, a tarkót és a szemtájékot érinti. Szinte mindig hányinger (80%), de legalábbis étvágytalanság (több, mint 80%), máskor hányás (40–50%) , a külvilág ingerei (fények 60%, hangok 50%, szagok 10-30%) iránti fokozott érzékenység kíséri.[10] Mozgás hatására a fájdalom erősödik. Időtartama egy óra és három nap között változik. A gyerekek rohamai rövidebbek, és gyakrabban kétoldaliak a homlok és a halánték területén. Náluk gyakoribb a zajérzékenység, a szédülés és az egyensúlyzavar.A migrén egyes formáiban a fejfájásos szakasz elmarad.
Ha a beteg több hónapon át minden hónapban legalább 15 napon át migrénes tünetektől szenved, akkor krónikus migrénről van szó.

Amennyiben lehetőség van rá, csöndes, nyugodt, sötét szobában le kell pihenni, legjobb aludni. Ágynyugalom, hideg vizes borogatás, a halánték masszírozás jót tesz. Enni a hányinger miatt ne próbáljunk. Inni nagyon fontos, de semmiképpen sem alkoholt. Esetenként a kávé jót tehet, de másoknál éppen rontja a panaszokat.

Régi módszer az illatterápia. Eukaliptusz, levendula vagy rozmaring párologtatásával a roham kezdetekor megelőzhető a fájdalom fokozódása.
Aszpirin vagy paracetamol alapú fájdalomcsillapítók, az anyarozs alapú nyugtatókkal kiegészített gyógyszerek enyhítik a fejfájást, de ezek a "rohamcsillapító gyógyszerek" nem szedhetők minden nap.
Ha gyakran jelentkezik migrén típusú fejfájás, forduljunk orvoshoz!
Pánikbetegség 2012-04-30 22:46:28
A pánikbetegség, gyakran visszatérő intenzív rettegés, szorongásérzés. Tünetei hirtelen, kiszámíthatatlanul, de gyakran jelentkeznek, szorongásos rohamok, páni félelem formájában, ami heves diszkomfort érzést produkál. Ahhoz, hogy pánikbetegségről beszéljünk, több tünet is jelentkezhet, amelyek közül ha négy legalább teljesül, valóban alapos a gyanú, hogy pánikbetegek vagyunk. Nehézlégzés, szapora szívverés, mellkasi szorító érzés, fulladás, szédülés, bizonytalanságérzés, zsibbadás főleg a végtagokban, de előfordulhat az ajkak körül is, hideg és forró hullámok, verejtékezés, ájulásérzés, remegés, reszketés, halálfélelem.
A tünetek hirtelen fejlődnek ki és maximális intenzitásukat 10 perc alatt elérik. A rosszullétek gyakran éjszaka jelentkeznek.
Gyakran nyilvános helyen (tömegközlekedés, vásárlás, sorban állás, mozi) lép fel a roham, amely után a beteg a rosszulléttől való félelmét a rosszullét helyével köti össze. Kerülő magatartása révén létrejön a másodlagos agorafóbia, nagy mértékű életminőség romlást okozva. Nem is oly régen még szívneurózis, vegetatív neurózis, vagy egyszerűen hisztéria diagnózisát kapta a panaszaival orvoshoz forduló beteg ha felismerték, hogy szomatikus panaszai mögött, azt magyarázó kimutatható elváltozás nincs, hiszen a pánikbetegség jellemzője, hogy szervi elváltozás nélkül mutatkoznak a rosszullétek. A kezeletlen pánikbetegség nagyon veszélyes. A betegséghez többféle szövődményes szorongásos zavar is társulhat, de kialakulhat komoly depresszió is, és sajnos a legelhanyagoltabb esetekben megnőhet az öngyilkosságra való hajlam is. A pánikbetegség gyógyítható, minél előbb kerül egy beteg az orvoshoz, annál jobb, és minél együttműködőbb, annál nagyobb eséllyel gyógyul ki a betegségből.

Fóbia 2012-04-30 21:47:23
A FÓBIA civilizációs betegség? Eleget tudunk vajon róla? Szinte minden embernek van valamilyen fóbiája, de mit is jelent ez a szó, mit él át akinek valamilyen félelme van? A pszichiátriában a fóbia, extrém irreális félelmet jelent, amely egy speciális helyzetben vagy egy bizonyos tárgy, személy, vagy állat jelenlétében átélt túlzott szorongás. De mégis, ki dönti el, hogy a félelem irreális vagy valós!? Ha kiskorodban megharapott egy kutya, és azóta félsz a kutyáktól, az nem jelenti azt hogy fóbiád van! A fóbiáknak három nagyobb fajtáját különböztetik meg a szakemberek: egyszerű fóbia, agorafóbia és szociális fóbia. Egyszerű fóbiát valami konkrét dolog idézhet elő, például a pókok, egerek, a magasság vagy a repülés. Agorafóbiának nevezzük, ha valaki retteg attól, hogy nyilvános helyre kell mennie - legyen ez akár a sarki közért. A legtöbb agorafóbiás inkább otthon marad ideje legnagyobb részében, hogy elkerülje a kellemetlen helyzeteket. A harmadik kategória, a szociális fóbia azt jelenti, ha valaki attól fél, hogy mások nézik, hallgatják, beszélgetnie kell valakivel vagy akármilyen társas tevékenységben kell részt vennie. Ez abban különbözik az előzőtől, hogy nem helyhez, hanem személy(ek)hez kötött. A szociális fóbiás emberek tehát ki mernek menni az utcára, csak nem akarnak sok emberrel találkozni.
A fóbiáknak számtalan megjelenési formája van, gyógyítható, de időben kell szakember segítségét kérni!
Neked is vannak félelmeid? Kérdezd bizalommal "A Doktor"-t!
Parkinson-kór 2012-04-30 09:35:40
Általában a hatvanéves kor fölöttieket érinti, de egyre több extrém esetre derül fény.
Az Egyesült Államokban több mint egymillió ember szenved Parkinson-kórban, és évente újabb ötvenezer esetet diagnosztizálnak. A betegek száma világszerte 6 millióra tehető, minden százezer emberből nagyjából 150 érintett. Hazánkban jelenleg 20 000 beteget regisztráltak, akiknek a száma évente körülbelül 1500 új beteggel nő.
Tünetei:
A végtagok, esetleg a fej remegésével, a mozgások finomságának és az arc kifejezőképességének csökkenésével jár. A lassú, ritmikus remegés, teljes nyugalomban is jelentkezik, és hol az egyik, hol mindkét testfélre kiterjed.
Gyakran társul fáradékonysággal, a szellemi tevékenység, elsősorban a kritikai készség csökkenésével, és az összes agyi folyamatok lelassulásával.
Oka lehet az agyvelő körülírt területeinek gyulladása, de gyakrabban érelmeszesedés. Átmeneti parkinsonos remegést egyes gyógyszerek is okozhatnak, de ez a gyógyszer elhagyása után magától elmarad. A parkinsonos remegést gyógyszeresen lehet csökkenteni, a mozgáskészséget pedig a családtagok vagy tornatanár által irányított tornával javítani. Indokolt esetben különböző agyterületek célzott műtéti kiiktatásával a parkinsonos remegést meg lehet szüntetni.
A gyógyszerek segíthetnek a remegés és az akaratlan mozgások leküzdésében, sok esetben azonban idővel elveszítik hatásosságukat, míg mellékhatásaik, például a hirtelen szaggatott vagy a rángó mozgások és a kézremegés, rosszabbodnak.
Létezik egy másik – egyelőre nem túl elterjedt – módszer is, a mélyagyi stimuláció. A mélyagyi stimulációban elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra számára, amely egy sarló alakú, a mozgásokat felügyelő és koordináló terület az agy középpontjában. A Parkinson-kóros betegeknek az ezen a területen található dopamintermelő (ingerületátvivő) idegsejtjei pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.
A mélyagyi stimuláció előnyei: hat hónappal a kezelés után a betegek napi, körülbelül 4,6 órával több mozgási problémától mentes állapotról számoltak be, míg a kontrollcsoport esetében ilyen nem volt. Összességében a mélyagyi stimulációval kezelt betegek 71 százalékánál jelentkezett javulás a motoros funkciókban, míg a gyógyszeres kezelés esetén ez az arány csak 32 százalékot tett ki.

A mélyagyi stimuláció hátrányai: a betegek esetében nagyobb a műtétet követő komplikációk valószínűsége, így a fertőzések, idegrendszeri rendellenességek, pszichiátriai tünetek jelentkezése. A páciensek 10 százalékánál fejlődött ki fertőzés, egy beteg pedig meghalt. Hat hónappal a műtét után komoly visszaesések is előfordultak.
Alvászavar 2012-04-20 20:17:21
A felnőtt emberek napi alvásszükséglete általában 8 óra. Mint minden biológiai szabálynak, ennek is csak korlátozott érvényessége van.
Akad ugyanis ember akinek ennél többre, más akinek ennél kevesebbre van szüksége! Az alvászavar leggyakoribb tünetei az álmatlanság, aluszékonyság, alvásroham és a nyugtalan láb szindróma. Ezeknek a jelei pedig, a nehéz elalvás és rendszertelen időközönkénti felriadás, horkolás, illetve ébredés utáni fáradtság. Televízió előtti elalvás és alvás közbeni lábmozgás, "kirúgások" a levegőbe. Az insomnia más néven alvászavar klinikai tünetei pedig az elalvási zavar, gyakori felébredés, korai ébredés, kialvatlanság, ébredéskor fáradtság és napközben szellemi, fizikai fáradtság.
Az időskori alvászavarok idegrendszeri alapja többnyire az agyszövet korral járó sorvadása,a fiatal vagy felnőttkori alvászavarok inkább funkcionálisak, a zavart idegrendszeri működés következményei.
Ilyen zavarokat okozhat a túlfáradás, túlterhelés, az élénkítő szerek, minden olyan tényező ami neurózist válthat ki.
Nem célszerű az álmatlanságtól való félelemben az alvásért küzdeni, tudatosan erőltetni az elalvást, mert ezzel éppen fokozzuk az ébrenléti állapotot. Ha sikerül helyreállítani a nyugalmunkat, és megszüntetnünk az indokolatlan félelmet, a normális alvás altató nélkül is visszatér eredeti ritmusába. Házi receptként jó szolgálatot tehet az esti meleg lábfürdő, a jól szellőztetett hálószoba, és a megfelelő ágy is!
A tartós altató szedés nem a legjobb megoldás! Forduljunk inkább szakemberhez!
Az altató tartós szedésének két veszélye van. Az egyik, hogy az alvás minősége tovább romlik és tartós használat esetén egyre kisebb lesz az esély, hogy rendeződjön. A másik, hogy az esetek egy jelentős részében a szervezet hozzászokik a szerhez és a kezdetben hatékony mennyiség már nem lesz elég, dózisemeléssel lehet elérni a kellő hatást. Ez az, amit mindenképpen el kell kerülni.

< Előző oldal

Következő oldal >


« Vissza